Ismét Macedóniába látogattam május végén, de most nem egyedül, Krisztián is velem tartott 2 napig.
Szerdán, kora délután indultunk Budapestről. Egy hónappal az indulás előtt már megvásároltuk a jegyeket, de mint kiderült Magyarországon még ez sem elég. Már megszokhattuk volna, hogy a bajok a reptéren kezdődnek. Közölték ugyanis velünk, hogy hiába van már meg oly régóta a jegyünk, nem férünk fel a gépre. A legszebb az egészben az, hogy ezt még rajtunk kívül elmondták másik 2 úrnak is. Mivel a malév „túltölti” a járatait, hát ha valaki mégsem akar elutazni a megvásárolt jegyével. Ez tiszta vicc, gondoltam magamban. Felajánlották nekünk (kisebb kiabálás után), hogy néznek egy másik járatot, amivel még az nap eljutunk Skopje-ba. Így is történt. Irány Sarajevo, majd ott 3,5 órás várakozás után indult a csatlakozás Skopje-ba. Délután 4 órai érkezés helyett, oda is kavarodtunk este 8 órára, ahol már a ottani barátom Bobi várt ránk.
Gyorsan autóba pattantunk és elindultunk a végcél felé, ami Kosovo, Pristina nevű városa volt. Kb 23.00 körül értünk oda. Már akkor hívogatták Bobit a clubból, hogy merre vagyunk, mert már nagyon sokan vannak! Gyorsan lecsekkoltuk a szállodát, fürdés, vacsi és már indultunk is a Duplex nevű szabadtéri clubba, ami az nap nyílt. A hely egy középiskola tetején kialakított szorakozóhely, ami félig nyitott félig zárt. A hang és a fény elsőosztályú. A parkolóban csakis a 
legkomolyabb autók parkoltak és az emberek is „megtisztelték a partit” az öltözékükkel. A clubban ekkor már mozdulni sem lehetett és még az utcán is több százan álltak. A warm up-ot ezuttal a másik kinti barátom Dj Babura vállalta fel. Tökéletesre sikeredett, mint ahogy szokott. Éjfél után nem sokkal kezdtünk el játszani, folyamatos sikongatás és vastaps közepette. Igen, ez ismét az az igazi, balkán party feeling!
Szettünk vége felé jártunk már, mikor a „mosógép kinyírt mindent”.Az történt ugyanis,hogy amikor Workidz féle Washmachine a legjobban „zakatolt”,akkor elment minden áram.Fény,hang,stb.Mondták,ne aggódjunk mindjárt kezelik a problémát.10 perc elteltével sikerült is helyrehozni,de már akkor nem mi folytattuk a zenélést. Mindenesetre az érdekes volt,hogy az emberek türelmesen kivárták,sőt tapsoltak,sikoltoztak!Úgy döntöttünk,hogy mi el is vonulnánk a hotelbe,hiszen reggel elég korán kell ébrednünk.
Csütörtökön ébredés után elmentünk egy reggeli-ebédre,majd újra utazás vissza Skopje-ba, hiszen Krisztiánt vittük a reptérre. Miután ő hazament, engem elvittek a szállodába, ahol fitness terem, szauna, uszoda várt rám, hogy elüssem az időt,hiszen a következő buli csak szombaton lesz. Ezt a napot jó részt pihenéssel és egy esti sétálgatással töltöttem.
Pénteki napon kihasználtam a szálloda adta lehetőségeket,majd délután bementünk a City radio-ba, ahol a Club.Fm is található. Itt 19.00-20.00 között van Bobi mix műsora minden nap. Ezennel megkért arra, hogy ha van kedvem nyomjak egy élő vendég mixet. Persze, hogy volt. Ezek után vacsora, fürdés, majd este pedig elvittek Baburáék egy Goran Bregovic koncertre.Bevallom őszintén nekem ez a név nem mondott semmit,pedig világsztár az ember a saját műfajában.A stílusát úgy tudnám a legkönnyebben leírni:Bucovina és társai eredetiben megszólaltatva.Bregovic és „népi zenekara” 2 órán keresztül tolta a talpalávalót és 3000 ember táncolt,tapsolt ,énekelt,mulatott. Nagyon jó volt látni,ahogy az emberek élvezik ezt a fajta zenét és nekem is nagyon tetszett.
Szombaton kora délután ébredtem,majd megnéztem a tv-ben Talmácsi időmérő edzését. Utána benyomtunk egy kis kaját,majd irány shoppingolni. Souvenir vásárlás után, vissza a radioba. Itt gyors „zene-csere”, majd mindenki ment relaxálni még egy kicsit az esti buli előtt. Hárman, három felé mentünk szombat éjjel játszani. Bobi Pristinában, Babura Skopje-ban, én pedig Kumanoban „osztottam” a népet. Amnesia névre hallgatott a club,ezen az éjjelen kb 400an gyűlhettek össze.Ez, 
abban a clubban majdnem teltházat jelent. 2 órán keresztül játszottam. A szett fel is lett véve és remélem minél hamarabb megkapom,hogy veletek is megoszthassam. Hajnali 4 órakor indultunk vissza a hotelbe hulla fáradtan.
Vasárnap délben csörögtek a recepcióról: ÉBRESZTŐ!
Bobiék már lennt vártak. Gyors reggeli,majd útnak indultunk a reptér felé.Újra nagyon jól éreztem magam Macedóniában és ha összejön, akkor még idén nyáron kétszer meglátogathatom ezt a remek országot!
